Az Ön kosara jelenleg a következőket tartalmazza:
Ön nincs bejelentkezve
felhasználónév:

jelszó:





Árverés


   Jelenleg nincs árverés!

Oldal statisztika
Egyedi látogatók: 1653447
Laplehívások: 2830532


Linkajánló


 


EPS

hőszigetelő rendszerek

 

A háztartások energiafelhasználásának több mint 70%-át a fűtés teszi ki.


 
A megfelelő hőszigetelő rendszer alkalmazásával nagy mennyiségű költségeket és energiát takaríthatunk meg, egyben a káros anyag kibocsátásának csökkentésével.

A hőszigetelés  az év minden napján kifizetődő befektetés. Télen meggátolja az amúgy akadálytalanul kiszökő hőt, nyáron pedig óvja a falakat, és az épület belső tereit a túlmelegedéstől.

Ugyanakkor hasznos energiát takaríthatunk meg akkor is, ha nemcsak az épület falait, homlokzatát és tetőrendszerét szigetlejük, hanem az épület belsejében húzódó csöveket, vezetékeket is.

 

 

Az EPS hőszigetelő rendszerek lélegeznek?

A lélegzés biológiai kifejezés. A légáteresztés kifejezést, jellemzően a nyílászárók esetében vizsgálják és az épületgépészet alkalmazza légtechnikai területeken. A hagyományos épületszerkezeti elemek közül a térelhatárolókkal szemben (falak, födémek, tetős, stb.) általános elvárás a légzárás. Senki nem gondolja komolyan, hogy a térelhatárolókon keresztül ki-be járhat a levegő.

A valóságos kérdés, amikor a „lélegzés” felmerül, a páraáteresztés. Nevezetesen, hogy a bezárt terekben keletkező páramennyiség zavarmentesen képes legyen távozni.

Az kijelenthető, hogy az EPS termékek és a dryvit rendszerek mindegyike biztosítja a megfelelő páraáteresztés. Ez páratechnikai számításokkal igazolható és a több, mint három évtizedes hazai ez irányú tapasztalatok is megerősítik.

Az utólagos hőszigetelés engedélyköteles?

Az engedélyhez kötöttséget a következő dolgok befolyásolhatják: műemléképület esetén, homlokzatváltozást előidéző esetekben.

A K-érték megmutatja, hogy mennyit tud megtakarítani!

Az K-érték a meghatározott vastagságú szerkezeti elemek hőveszteségének mértéke.

Azt mutatja meg, hogy egy 1m2-es felület, 1°C hőmérsékletkülönbsége milyen energiaveszteséggel jár.

Minél kisebb a K-érték, annál jobb a hőszigetelés.

Egy szigetelés nélküli betonfödémnél hússzor nagyobb az K-érték,

 mint egy 25 cm vastag szigeteléssel ellátott födémnél.

Egy gázfűtéses házban és egy kb.

30 m2-es emeletközi födémnél a felújításnak köszönhetően így évente közel 900 m3 földgázt takaríthatunk meg.

Előnyös lehet a hőszigetelés belülről?

A belső oldali hőszigetelés általában nem célszerű. Több kockázattal jár, mint amennyi –esetlegesen - rövidtávú előnyt jelent. Ha indokolt, akkor biztosítani kell, hogy a belső felületen, vagy még az un. meleg oldalon kellő párafékezés, vagy párazárás készüljön. Meg kell gátolni, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű helyekre, felületekre olyan mértékű nedvesség juthasson, ami ott képes kicsapódni (kondenzálódni) mert az állandósult nedves környezet táptalaja a penészgombáknak.

Mi van ha az EPS hőszigetelő rendszer közvetlen érintkezik a talajjal?

A megfigyelések szerint a normál EPS lemezek tartósan vízbe merítve legfeljebb 4 v% víz felvételére képesek. 1-1 v% víz jelenléte 11-15%-ot ront a hőszigetelő-képességen. Tehát, ha tartósan nedves környezetben van beépítve egy Nikecell termék, akkor annak hatékonysága, akár felére is lecsökkenhet.

A káros vízfelvétel megakadályozására kerültek kifejlesztésre a formahabosított EPS termékek. Ilyenek a zártcellás lemezek, amelyek talajjal, így talajnedvességel érintkezve is megőrzik hőszigetelő képességüket, miközben nyomószilárdságuk is nagyobb, mint az általánosan elterjedt normál hőszigetelő lemezeknek.

Energiamegtakarítás tegnap és ma

Az új építésű házak fűtéséhez szükséges energia a 80-as évek házaihoz képest a felére csökkent.

Ha az 1980 előtt épült házakat modern szigetelőanyagokkal szigeteljük le, akkor energiát spórolunk meg,

 óvjuk a környezetet és egyben a háztartás költségvetését is csökkenthetjük.

 

Meg kell óvni a hőszigetelő rendszert a technológiai nedvességtől?

Amikor az EPS lemezekre vizes réteg kerül, (beton, cement-esztrich) akkor azért indokolt az un. technológiai nedvességtől való védelem, mert a híg cementlé a táblaillesztések közé folyva és ott megszilárdulva, hőhidakat képez, lerontja a hőszigetelés hatékonyságát.

Súlyosabb a helyzet például a Nikecell LH, lépéshangszigetelő termékek esetében, mert ha ott a lemezek közé folyt cementlé megszilárdulva, szilárd összeköttetést eredményez az úszó réteg és a födém között, akkor az ilyen hanghidak akár teljesen leronthatják a lépéshangszigetelő képességet. Tehát hiába van beépítve a jó lépéshangszigetelő, a hanghidak annak hatását megszüntetik.

A technológiai nedvesség a hőszigetelő lemezt magát nem károsítja, de amíg vizes a termék addig hőszigetelő képessége erősen leromlik.

Mennyire érzékenyek a nedvességre az EPS hőszigetelő rendszerek ?

Az EPS hőszigetelő termékek nedvesség hatására nem károsodnak, környezetre, vagy egészségre ártalmas anyagok nem oldódnak ki belőle.

Vannak azonban lehetőségeink. Tudni kell, hogy például a Nikecell normál keményhab lemezek nem zártcellás szerkezetűek (ezért képesek megfelelő páraáteresztésre) így képesek vizet felvenni. Amíg egy hőszigetelő anyag nem száraz, addig jelentősen leromlik hőszigetelő képessége. Ezért a Nikecell hőszigetelő termékeket csak nedvességtől védett helyeken célszerű alkalmazni. Terepszint alatt, talajra kerülve csak a megfelelő vízszigetelés beépítése után alkalmazható, nedves technológiával készülő védő-, fedőrétegek esetén (aljzatbeton, esztrich) technológiai fóliával kell megvédeni az építési nedvességtől.

Fontos tudni, hogy a technológia fólia nélkül beépített hőszigetelés táblái közé befolyó cementtej, cementhabarcs, megszilárdulás után hőhidat okoz, jelentősen lerontva a hőszigetelés hatékonyságát!

Nedvességterhelésnek kitett helyeken a zárcellás formahabosított EPS termékek, pl.: Perimeter S 35, PerimeterDuo, vagy az extrudált (XPS) Stírofoam termékek építhetők be, melyek nedves környezetben is megtartják hőszigetelő képességüket.

Hőtárolás

Ez a fogalom az anyagnak azon tulajdonságát jelenti, hogy mekkora hőmennyiséget képes felvenni. Általában a nehéz, tömör anyagok több hőt képesek tárolni, mint a könnyű, légáteresztő anyagok. Ez tehát azt jelenti, hogy pl. a könnyűszerkezetes technológiával épült házak jó hőszigetelő képességgel rendelkeznek, ellenben a rossz hőtároló képességgel rendelkezőknél a belső hőmérséklet sokkal gyorsabban változik a külső hőmérséklet ingadozásának megfelelően, mint a jó hőtároló képességűek esetében.

 

Mennyire hőszigetel az EPS hőszigetelő anyag és a dryvit rendszer?

A hőszigetelés mértékénél kevéssé használható összehasonlítási adat, különböző falazóanyagok vastagságához történő viszonyítás. Pl.: ha azt mondanánk, hogy egy cm EPS lemez hőszigetelő képessége megfelel kb. 12 cm vastag B 30-as téglafalnak, vagy, hogy egy B 30-as falazat hőszigetelő képessége megegyezik kb. 2,5 cm EPS lemez hőszigetelésével, nem sokat tudtunk meg.

Ezért minden esetben az elérni kívánt hőszigetelő-képesség (U) mértékét kell alapul venni és ahhoz hasonlítani a meglévő falazat (tető, vagy padló) hőszigetelő képességét. Amennyiben a vizsgált szerkezet nem felel meg a kívánt mértéknek, akkor hőszigetelni kell.

A 2006 évtől bevezetett hőszigetelési követelményértékek:

falak esetén U ≤ 0,45 W/m2K, ami elérhető kb. 4-8 cm EPS lemez hőszigeteléssel, az adott szigetelendő fal fajtájától, típusától függően.

tetők esetében U ≤ 0,25 W/ m2K, ami elérhető kb. 14-20 cm EPS lemez hőszigeteléssel, az adott szigetelendő tető fajtájától, típusától függően.

padlók esetében U ≤ 0,50 W/ m2K ami elérhető kb. 6-8 cm EPS lemez hőszigeteléssel, az adott szigetelendő padló fajtájától, típusától függően.

A dryvit rendszerek közé tartozik például a Nikecell Dryvit hőszigetelési rendszere. A dryvit rendszer hőszigetelő képességét a beépített Nikecell D hőszigetelő anyag határozza meg. A dryvit ragasztók és a dryvit Vékonyvakolatok hőszigetelő képessége elhanyagolható. Önmagukban gyakorlatilag nem hőszigetelnek!

Milyen páraáteresztő képességgel bírnak a hőszigetelő lapok?

Az EPS hőszigetelő lemezek és a különböző dryvit rendszerek megfelelően páraáteresztők. Megfelelő alatt azt kell érteni, hogy semmilyen térelhatároló szerkezetben nem gátolják meg a kellő páraáramlást.

Gyakorlati vizsgálatok igazolták, hogy a zárt, temperált terekben keletkező páramennyiség legfeljebb 3-4%-a távozik a falakon, födémeken, padlókon keresztül, míg a 96-97%, a szellőztetés, az elszívás, valamint a nyílászárók résein keresztül képes csak eltávozni. Ha tehát a nyílászárók tökéletesen légzáróak, abban az esetben a falszerkezetek sem hőszigeteléssel, sem hőszigetelés nélkül nem képesek a páratöbblet zavarmentes elvezetésére!

A tökéletesen légzáró nyílászárókat olyan szellőztető kiegészítőkkel kell ellátni, ami a megemelkedett pára elvezetését lehetővé teszi.

A jó hőszigetelés csökkenti a fűtési költségeket

A magas energiaárak és a tudatos környezetvédelem miatt ma már a hőszigetelés az építésnél központi kérdés.

A ház utólagos hőszigetelését akár kívülről, akár belülről bármikor el lehet végezni.

A szigetelés költsége általában néhány év alatt megtérül a lecsökkent fűtési költségek miatt és nem utolsó sorban a környezetet is kíméljük vele.

A homlokzatra hőszigetelő rendszerek kerülnek. Szigetelőanyagként lehet alkalmazni többek között polisztirol habot,

vagy ásványgyapotot tekercs vagy lap formában. Ezeket a szigetelőanyagokat azért nevezik szigetelőrendszernek,

mert a gyártó ezekhez mindenféle, a beszereléshez, a ragasztáshoz és a vakoláshoz szükséges anyagot mellékel. Ne vásároljon olyan építőanyagot,

amelyet az ózonréteget pusztító hajtógázokkal habosítottak vagy éppen ilyen anyagot tartalmaznak!

A legtöbb gyártó általában a választékában kínál más, alternatív terméket.

 

 Mire kell ügyelni a hőszigetelő rendszerek nedvesedésénél?

A hőszigetelő- és a legtöbb építőanyag, legjellemzőbb fizikai tulajdonságait légszáraz állapotra vonatkoztatják. Ezért feltételezzük, hogy épületeink és így a beépített anyagok is szárazak.

A nedvességnek több forrása lehet, de az EPS hőszigetelő termékek esetében azok káros mértékét el kell kerülni.

1./ Csapadék: nem csak az eső és a hó, de a zúzmara, a köd és a páralecsapódás is nedvességforrás.

2./ Víz a talaj felől: terepszint alatt lehet talajvíz (víznyomással együtt), talajnedvesség, ami a nedvszívó tulajdonságú építőanyagokban képes felszívódni, vagy a hatását a terepszint felett is kifejtő talajpára, a felfelé párolgó és áramló talajnedvesség.

3./ Építési nedvesség: a vizes technológiával készülő épületek (beton, habarcs, festék, stb.) un. keverővizei, azok kiszáradásáig, ami kb. egy év!!!

4./ Üzemi vizek: az épület üzemeltetéséből származó nedvesség.

5./ Kondenzációból, a levegő páratartalmából, kicsapódással keletkező nedvesség.

Az első négy nedvességforrással kapcsolatban feltételezzük a megfelelő tervezést, és -kivitelezést, aminek következtében a beépített hőszigetelő anyagok megfelelően tölthetik be rendeltetésüket és fejthetik ki fizikai tulajdonságaikat.

A kondenzáció van legszorosabb összefüggésben a hőszigetelés létével, meglétével, megfelelőségével. A megfelelő helyre betervezett és megfelelő módon beépített hőszigetelő anyagok nagyban hozzájárulhatnak a káros párakicsapódások elkerüléséhez.

Fontos tudni, hogy a levegő nedvességtartalma mindaddig nem csapódik ki, amíg nem találkozik alacsony hőmérsékletű (harmatponti hőmérsékletű) felülettel, pl.: ablaküveg, hőhidak, stb.

 

Egy ház hőszigetelését a szigetelőanyagok biztosítják, nem pedig az építőanyagok.

Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy mekkora egy épület hővesztesége, meg kell határozni az összes különböző anyagból épült falfelületnek, illetve a tetőszerkezetnek az átlagos U-értékét.

 

Párazárók

A céljuk az, hogy a víz kevésbé diffundáljon az építőanyagokba, és ezáltal csökkentsék azok átnedvesedését. Párazárónak általában alumínium, illetve műanyag fóliát alkalmaznak.

A homlokzat felújítása

Takarítsa meg fűtési költségének akár a 35%-át anélkül, hogy dideregne!

A homlokzat feladata, hogy megfelelően védjen az időjárás viszontagságaival szemben.

- Ha felújításkor elvégzi a ház hőszigetelését, akkor ezáltal energiát és felesleges kiadásokat takaríthat meg.

Elsősorban a régi házaknál fordul elő, hogy a meleg nagy része kikerül a szabadba.

- Az épületek energiafelhasználási adatai 1 m2 fűtött lakótérre vonatkoznak.

 Ez az átlagos épületeknél évente átlagosan 28-36 m3 földgázt jelent.

Ezzel szemben egy alacsony energia-felhasználású épület évente négyzetméterenként csak 4-9 m3 gázt fogyaszt.

- Az épület energetikai felújításának nemcsak a hőszigetelő-rendszerek beépítésével elérhető fűtésköltség-megtakarítás az eredménye,

hanem ez a lakók számára komfortosabb lakóhelyet is biztosít.

Például: Ha a külső hőmérséklet -10°C és rossz az épület hőszigetelése, akkor a fal belső felületének a hőmérséklete kb.

+10°C. Még ha a benti helyiség levegőjének a hőmérséklete +22°C is, akkor sem érzi magát kellemesen az ember,

 mert az emberi test által kisugárzott hőt elnyelik a belső falak. Ha beépítik a hőszigetelő rendszert,

akkor ezáltal ugyanolyan külső hőmérséklet mellett a fal belső oldalának felületi hőmérséklete már kb.

 18°C-os lesz, és még ha a helyiség levegőjének a hőmérsékletét 20°C-ra le is csökkentik,

 akkor is nő az ember komfortérzete, márpedig nem lehet eleget hangsúlyozni,

hogy a helyiség hőmérsékletének csak 1°C-kal való csökkentése is a fűtési költségek 6%-ának a megtakarítását eredményezheti

 

 A szigetelő rendszerek élettartama

Csak akkor vállalnak garanciát a szigetelőrendszerek élettartamára, ha speciálisan egymáshoz illő építőanyagokat alkalmaz.

A szakemberek óvnak attól, hogy különböző szigetelőrendszerek termékeit kombinálják.

Viszont felújíthatjuk a sérült homlokzati vakolatot és az elavult hőszigetelő rendszert is anélkül, hogy teljes felújítást,

vagy pedig bontást végeznénk.

Ezekre az esetekre ajánljuk az üvegszállal megerősített magas teherbírású vakolattartó lapokat.

Ezeket ragasztóval rögzítik az alaphoz, és még megerősítik tányérdűbellel is.

 A vakolattartó lapok alkalmazása tartósan véd az újabb repedések kialakulásától.

Az időjárás viszontagságai ellen védenek a nagyon rugalmas, és még az erős esőzéseknek is ellenálló speciális vakolatok.

Ezek a rendszerek fagyállóak és ellenállnak az időjárás viszontagságainak is. A vastagságuk kevesebb, mint 20 mm, így külsőre alig tűnnek fel.

ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI TIPP:

Fűtési költségének akár a 35%-át is megtakaríthatja, ha felújítja a homlokzatát.

A hőszigetelés felújításával illetve kialakításával nemcsak a fűtési költségeit csökkentheti, de a lakásának is kellemesebb klímája lesz.

Az épület utólagos hőszigetelését bármikor elvégezheti kívülről illetve belülről.

A szigetelés költsége általában néhány év alatt megtérül a lecsökkent fűtési költségek miatt. Ha hőszigetelő rendszert alkalmaz az építtető, elérheti, hogy lakóterének klímája sokkal kellemesebb legyen, hogy a kevesebb fűtés illetve nyáron a csekélyebb mértékű légkondicionálás miatt a szigetelés rengeteg energiát és ezzel pénzt takarít meg. A  hőszigetelés  fontos !Tapasztalati tény és a meteorológusok prognózisa is az, hogy a jövőben Magyarországon az eddigieknél szélsőségesebb időjárással számolhatunk. Épületeink hőszigetelésének tehát egyre jelentősebb hőmérsékletkülönbségek mellett kell gondoskodnunk a hő természetes áramlását a melegebb területektől a hidegebb környezet felé.

Hőszigetelés

A hőszigetelés több célt szolgál egyszerre: egyrészt megvéd a hideg ellen, másrészt csökkenti a káros fűtési melléktermékek mennyiségét, és az épület tartószerkezetét érő hőterhelést is. A hőterhelés csökkentésével mérsékli a tartószerkezetek hőmozgását és az állandó hőmérséklettel biztosítja az épület lakóinak komfortérzetét. A megfelelő hőszigeteléssel nem csak a téli hőveszteség csökkenthető, így spórolva a fűtési költségeken, de a nyári meleg is mérséklődik, sőt elkerülhető lesz a hőhidak kialakulása és a páralecsapódás

Falvastagság     (k)     javulás (k)

FALAZÓBLOKK     30     1,39     80%

FALAZÓBLOKK     29     1,36     79%

FALAZÓBLOKK     25     1,14     77%

TÖMÖR TÉGLA     25     1,75     84%

TÖMÖR TÉGLA     38     1,35     79%

MÁTRATHERM     30     0,72     66%

MÁTRATHERM     36     0,69     65%

MÁTRATHERM     38     0,6     63%

MÁTRATHERM N+F     38     0,52     58%

MÉSZHOMOK TÉGLA     25     2,1     86%

MÉSZHOMOK TÉGLA     29     2     85%

MÉSZHOMOK TÉGLA     38     1,6     81%

POROTHERM     30     0,7     65%

POROTHERM     38     0,5     57%

POROTHERM     44     0,34     46%

POROTHERM N+F30     30     0,58     61%

POROTHERM N+F38     38     0,47     55%

POROTHERM N+F44     44     0,36     49%

RÉGI NAGYMÉRETŰ TÉGLA     29     1,8     63%

RÉGI NAGYMÉRETŰ TÉGLA     44     1,4     80%

YTONG FALAZÓELEM      30     0,5     57%

YTONG FALAZÓELEM      37,5     0,4     60%

VASBETON FAL     15     3,3     91%

VASBETON FAL     20     3     90%

A TÁBLÁZATBAN TALÁLHATÓ ÉRTÉKEK ELÉRÉSÉHEZ KORSZERŰ NYÍLÁSZÁRÓK BEÉPÍTÉSE ELENGEDHETETLEN !!!

A szigetelés kivitelezés menete:

1. a homlokzati polisztirol lemezek  felragasztása:
a polisztirol táblák felragasztása előtt elhelyezzük és rögzítjük a az alumínium indítóprofilt a hőszigetelő lemezek kezdősorának  helye alatt.
Ha nem alkalmazunk  indítóprofilt, akkor a hőszigetelő táblák indítósora alá egy 50 cm széles üvegszövetháló csík 20 cm-es részét rögzítjük ragasztással , a többit szabadon hagyjuk.
a Graytex zsákos ragasztót kb 6-8 liter tiszta vízhez adagolva csomómentesre keverjük, majd kb 5 percig állni hagyjuk. Felhasználás előtt még egyszer átkeverjük. A ragasztási alapnak szilárdnak, festék- és szervesanyag-, por- és zsírmentesnek kell lennie. A ragasztót a hőszigetelő táblák szélén folyamatosan, a felületén pedig 5-6 helyen pontonként kell felrakni. A bekevert ragasztót 2 órán belül fel kell használni.
a megkevert ragasztóanyaghoz egyéb adalékanyagokat, kötésgyorsítót, fagyásgátlót hozzáadni, illetve az anyagot 2 órán túl felhasználni TILOS! A már kötésnek indult ragasztót vízzel felhígítani és így felhasználni nem szabad.
a lemezeket kötésben, hézagmentesen kell felragasztani, alulról felfelé haladva.
a felragasztásnál vízmértékkel kell a hőszigetelés felületének síkpontosságát ellenőrizni.
az illesztéseknél ügyeljünk arra, hogy a ragasztó ne kerülhessen a hézagokba.
a sarkoknál a lemezeket fogazottan, kötésben helyezzük el.
a ragasztó megszilárdulása után a lemezeket simítóra ragasztott csiszolóvászonnal sík felületté csiszoljuk.
a ragasztás mellett a táblákat dübellel is rögzítjük. 4-6 db tárcsás műanyag dübel szükséges m2-enként.
1 m2 felület felragasztásához 2,5-3 kg ragasztó szükséges

2. üvegszövetháló beágyazása (145 g/m2):
a Graytex zsákos ragasztóhoz, az üvegszövetháló beágyazásához kb 6-8 liter tiszta víz szükséges, melyet hozzáadagolva csomómentesre keverünk, majd 5 percig állni hagyjuk. Felhasználás előtt még egyszer átkeverjük.
ha az indítósor alján üvegszövetháló csík megerősítést alkalmazunk, akkor a szabadon hagyott üvegszövetháló csíkot a lemez alsó élének ragasztóval való megkenése után visszahajtjuk a szigetelőtábla külső felületére, és ott ágyazzuk be a ragasztóba.
a táblák felületét vékonyan bevonjuk ragasztóval, majd a még nedves anyagba gyűrődésmentesen beágyazzuk az üvegszövethálót
az üvegszövetháló illesztése min. 10 cm-es átfedéssel történjen
a ragasztórétegbe ágyazott üvegszövet hálót a háló rácsain átnyomódó ragasztóréteggel még frissen átsimítjuk
az átsimítás után az üvegszövetháló rácsai nem jelenhetnek meg a felületen, azaz teljes takarásnak kell lennie
sarkok, élek és egyéb kritikus felületek esetén, ahol fokozotabb igénybevétel várható, alkalmazzunk kétrétegű üvegszövethálót
hálós élvédő profil használatával az éleknél elkerülhető a kétrétegű üveghálózás
a ragasztó megkötése (24-48 óra) után a felületi egyenetlenségeket át kell csiszolni, ügyelve arra, hogy ne sértsük meg a hálót.
1 m2 felülethez 1,1 m2 üvegszövetháló, a háló beágyazásához 2,5-3 kg ragasztó szükséges

3. alapozás:
a felület átcsiszolása után, használjuk a GRAYMIX Prostar alapozót. Az alapozót max. 10%-ig hígíthatjuk vízzel. Felhordása ecsettel vagy "Teddy" hengerrel történik a felületre (színezett vakolat esetén használjunk színazonos alapozót).
az alapozó anyagszükséglete: 0,2-0,3 kg/m
az alapozó száradási ideje: 24 óra 20 oC-on.

4. Graymix vékonyvakolat felhordása:
a vakolatot felhasználás előtt keverjük fel kézi keverőgéppel
a vakolat felhordása a szemcsenagyságnak megfelelő vastagságban történik, rozsdamentes kézi simítóval
a vakolaton a kívánt struktúrát még nedves állapotban, dörzsöléssel alakítjuk ki műanyag kézi simítóval
ügyeljünk arra, hogy egy adott felületet egy munkafázisban vakoljunk, megszakítás nélkül. Ha mégis két munkafázisban kell elvégezni a munkát, ragasztószalag segítségével válasszuk el a két vakolandó részt.
ragasztószalag használatával határolhatóak el a különböző színű vakolatok is
a megmaradt vakolóanyag jól lezárva, száraz, hűvös, de fagymentes helyen 12 hónapig eltartható
különböző időpontokban gyártott, azonos színszámú vakolóanyagoknál az alkalmazott töltőanyag miatt árnyalatnyi színeltérés lehetséges, ezért egybefüggő felületekre csak azonos gyártási számú anyagot alkalmazzunk
ügyeljünk arra, hogy a vakolat felhordását lehetőleg árnyékos oldalon végezzük, kerülve a tűző napsütést, ahol nehéz az összedolgozása
a kiválasztott vakolat anyagszükséglete termékismertetőnkben található.  

 

 

0 db termék, 0 Ft értékben

 
 

Gyorskereső pl.:Tető

 
Legújabb termékeink





Webpartners